2021-03-15, Temesvary, Zsolt, Andrea, Rosta, Andrea, Rostáné Riez

Jelen írás célja a szociálpedagógia és a szociálpolitika kapcsolatrendszerének feltárása, különös tekintettel a két diszciplína történeti előzményeire, sajátosságaira és összefonódására. A szociális segítés gyakorlata és a szociálpolitika által beszőtt intézményes, jogszabályi és döntéshozói keretek gyakorlatilag elválaszthatatlanok egymástól. Ugyanakkor hiba lenne a szociálpedagógiára csupán a szociálpolitika meghosszabbított kezeként tekintenünk. A két terület szimbiózisban, szoros kölcsönhatásban áll egymással, ahol a terepről szerzett tapasztalatok, tudások, gyakorlatok legalább annyira fontosak a döntéshozók és jogalkotók számára, mint a szociális szakmában dolgozó szakembereknek a kiszámítható intézményi környezet, a megfelelő szakmai feltételek és előmeneteli lehetőségek. Tanulmányunk elején sorra vesszük a szociális állam feladatainak és jóléti felelősségvállalásának korszakos változásait, illetve a szociálpedagógia szakmai és intézményes fejlődését a szociális politikák által uralt játéktérben. Ezt követően megvizsgáljuk a szociálpedagógia és a szociálpolitika olyan közvetlen kapcsolódási pontjait, mint a jogszabályi környezet, az intézmények világa vagy éppen az értékek és érdekek rendszere. A tanulmány végén a német szociálpedagógiát meghatározó két jogi, intézményes és szociális-szakmai kérdéseket egyaránt felvető vizsgálati egységgel, az egyéni és társas élethelyzet, valamint a megküzdési helyzet koncepciójának elemzésével, szociálpolitikai és szociálpedagógiai aspektusainak feltárásával foglalkozunk.

2021-03-15, Temesvary, Zsolt

Jelen fejezet a szociálpedagógia egészségügyi dimenziójával foglalkozik. A tanulmány fontos célja az egészség szociális vetületeinek, egyéni és társadalmi jóllétben játszott funkciójának, valamint a szociális egyenlőtlenségekben játszott szerepének megvilágítása. Az írás legfőbb célja azonban a hazai egészségügyi rendszerben végzett szociális segítés modelljeinek, problémáinak, jogszabályi környezetének, szakmai és személyi jellemzőinek bemutatása. Mindehhez fontos forrást jelentenek a témában megjelent hazai és külföldi publikációk, jogszabályok, szakmai állásfoglalások és ajánlások. A fejezetből kiderül, hogy a magyarországi kórházi szociális segítés a mai napig nem vetkőzte le rendszerszintű problémáit: az érdekképviseleti, intézményes, jogszabályi, szakmai, integrációs és identitásbeli dilemmákat. Ugyanakkor számos biztató jellel is találkozhatunk a hazai kórházi szociálpedagógiai munka gyakorlatában. Így például egyre több szakember dolgozik egészségügyi intézményekben szakirányú szakmai képesítéssel, a szociális segítők intézményen belüli elismertsége egyre jobb, továbbá az alulról szerveződő szakmai érdekképviselet nyomai is felbukkannak.

2020-12-10, Temesvary, Zsolt

A tanulmány a kritikai szociális munka svájci történetének és kortárs folyamatainak bemutatására vállalkozik a kritikai munka svájci és nemzetközi irodalmának felhasználásával. Az írás ábrázolja a szociális segítés kritikai szemléletének beágyazódását és trendjeit a konzervatív alapokon nyugvó, ugyanakkor markáns neoliberális hatásokkal rendelkező svájci szociálpolitikába. A tanulmány rávilágít a civil társadalom intézményeinek és a kritikai szociális munka gyakorlatának összefonódására és arra, hogy a kisebb és rugalmas civil szervezetek kritikus szociális munkásai miként képesek egy párhuzamos, másodlagos rendszert kiépíteni mindazoknak, akik az államhoz és kantonokhoz köthető ellátásokból kiszorulnak. A kritikai szociális munka elsősorban nagyvárosi környezetben valósul meg Svájcban és mindenekelőtt a hajléktalan emberek és papírok nélküli bevándorlók segítésében ér el kiemelkedő eredményeket.